Kiabálok a gyermekemmel

Két gyermek nevelése nagyon fárasztó, és rengeteg energiát igényel. Valószínűnek tartom, hogy azért ingerültebb a nagyobbikkal, mert úgy érzi, hogy ő már nagy, és nem kellene hisztiznie, illetve meg kellene “értenie”, hogy ezzel mennyivel megnehezíti az ön életét. Ha feszült, fáradt és kimerült, akkor “természetes” reakció, hogy rákiabál, majd amikor elszáll a pillanatnyi indulata, akkor lelkiismeret furdalása van. Ilyenkor ne puszilgatással és túlcsorduló szeretettel árassza el a nagyobbikat, ha tanácsolhatom, mert ezzel teljesen összezavarja. Nem tudja eldönteni, hogy akkor most rosszat csinált, vagy jót, vagy mi miért történik. Próbáljon inkább bocsánatot kérni tőle. Mondja el neki, hogy ön most nagyon fáradt, mert nem aludt eleget az éjszaka, és ezért ingerülten viselkedett, kiabált, de ez nem volt helyes, és ha most újracsinálhatná, akkor ezt és ezt tenné. A gyermeke meg fogja érteni, amit mond és a helyére fogja tudni tenni az eseményeket. Legfőképpen azt érti meg belőle, hogy nem ő tehet az ön viselkedéséről, és ez nagyon fontos. A kérdés többi részére vonatkozó válaszom az, hogy jó lenne formát találni annak, hogy ki tudjon kapcsolódni. A hetek, hónapok alatt halmozódó stresszt ki kell engedni. Menjen el futni, kerékpározzon, törődjön a hobbijával, szervezzenek a párjával közös programot minden héten legalább egyszer. Ha ez utóbbi mindig azonos időben van, akkor lélekben lehet rá készülni egész héten. 2 órányi szabadság minden pénteken csodákra képes. Ha nincs nagymama, aki vigyázzon a kicsikre, akkor meg lehet beszélni a szomszéd anyukával, hogy egyszer ön vigyáz két órát az ő gyerekeire, aztán legközelebb ő. De gondolkodhatnak olyan programban is, hogy közösen elmennek egyet biciklizni. Ha a nagyobbik gyermeke már tud két kerekű biciklin menni, akkor a kicsit be lehet ültetni egy gyerekülésbe/hordozókendőbe és már mehetnek is! Amig szoptat, addig nem javaslom, hogy bármit is szedjen, ha nem feltétlenül fontos, inkább más módszert válasszon a stresszoldásra!