Pánikbetegség tünetei

A pánikbetegség tünetei közül a leggyakoribb a hirtelen fellépő intenzív félelem. A roham hirtelen kezdődik, általában 10 percen belül eléri a tetőfokát.

Milyen tünetekről ismerhető fel és mikor érdemes orvoshoz fordulni? Ezt részletezzük a továbbiakban.

A szorongással társuló egyik pszichés zavar a pánikbetegség. Rokonbetegségei a kényszerbetegségek, a generalizált, általános szorongásos betegségek, a fóbia különböző fajtái, a poszttraumás stressz, amely megrázkódtatások után jelentkezik.

Jellegzetes tünete a pánikbetegségnek a hirtelen fellépő intenzív félelem, amely olyan erejű, hogy sok esetben az egyén úgy véli, valamilyen súlyos betegségről van szó (pl. szívinfarktus). Néha azzal a körülménnyel, vagy hellyel kapcsolják össze a rohamot, amely körülmények között kialakult.

Régebben a rossz idegállapotot és a stresszt tartották az okának. Napjainkban már ismert, miszerint egy komoly, de kezeléssel enyhíthető, önálló betegségről van szó. Két fő kezelési csoport létezik: a gyógyszerek alkalmazásával történő kezelés, illetve a pszichológus által irányított terápia, ezek kombinálhatók egymással.

Milyen tünetekkel jár a pánikbetegség?

Hirtelen kezdődik a roham, a tetőfokát általában 10 percen belül eléri. Akár órákon át, de egy napig is eltarthat, elvonulását követően az elszenvedő fáradtnak, kimerültnek érzi magát.

A következő tünetek jellemzőek:

  • nagyon rossz közérzet;
  • menekülési késztetés;
  • félelem a haláltól;
  • levegő után kapkodás, fulladás érzése;
  • úgy érzi a páciens, hogy semmiben nem képes megkapaszkodni, semmit nem képes megtartani kezében;
  • gyors ütemű pulzus;
  • az arc felhevülése, pirosas színe;
  • verejtékezés;
  • a beteget rázza a hideg és reszket;
  • a beteg hőhullámokat érezhet, émelygő érzésről, szédülésről számolhat be;
  • a páciens mellkasa fáj, hasa görcsöl;
  • a beteg erőtlennek érzi magát, fáj a feje, nehezen nyel, úgy érzi, mintha gombóc lenne a torkában;

A pánikbetegség gyakran összetéveszthető néhány más betegséggel, így kezdődő szívinfarktussal, vagy egyes hormonális betegségekkel, amikor hirtelen nagy mennyiségű hormon kerül a vérbe. Ehhez hasonló tüneteket egyes gyógyszerek, kábítószerek megvonása is okozhat.

Sok más pszichés betegségről is szó lehet a pánikbetegeknél. Elsősorban depresszió társulhat mellé, de nagy, nyílt tértől, bevásárlóközponttól való irtózás is kialakulhat (agorafóbia), illetve félelem az idegen vagy nagy társaságtól (szociális fóbia).

Mikor menjünk orvoshoz?

Amennyiben valaki egynél több pánikrohamot élt át, valószínűsíthető, hogy pánikbeteg. Igen gyakran a roham után hosszú ideig azon aggódik a beteg, hogy mikor tör rá újból. Előfordul az is, hogy felvesz új szokásokat, mint pl. elkerüli azokat a helyeket, ahol korábban már volt pánikrohama.

Sokan “öngyógyításba” kezdenek, alkohollal, gyógyszerekkel vagy kábítószerrel. Nem ritka, hogy valaki öngyilkosságot követ el.

A pánikbetegség rontja az életminőséget, veszélyezteti a beteg életkilátásait. Amennyiben észleli a fenti tüneteket, mindenképpen menjen orvoshoz.

Kérdése van? Szakértőnk válaszol

Hasznos volt a cikk?Ossza meg másokkal is!

Címkék

close