A kiégési szindróma egy tünetegyüttes, amely a hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai, érzelmi, mentális kimerülést takarja.
A kiégési szindróma (burnout syndrome) érzelmi, mentális és fizikai kimerültség, amit a hosszú időn át tartó, túlzott mértékű stressz okoz. Egy hosszas folyamat eredménye, melyben a beteg úgy érzi, hogy megállíthatatlanul elárasztja a munka, és nem képes az elvárásoknak megfelelni.
Ahogy a stressz továbbra is fennáll, egyre jobban veszíti el az érdeklődését és motivációját. Elsősorban azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, humán területen dolgoznak, vagy akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára vagy azonosulásra van szükségük, mint például ápolók, orvosok, szociális munkások, tanárok, ügyfélszolgálatosok, médiában dolgozók, rendőrök, tűzoltók.
Kiégéshez vezető okok
A kiégéshez legfőbb ok a sok stressz, de ide vezethet az intenzív lelki megterhelés, a munka iránti motiváció csökkenése, a munkahelyi elismerés hiánya, a munkahelyi kapcsolatok megromlása, mindezek miatt pedig az önértékelés csökkenése.
A kiégéshez vezető munkahelyi stressz azonban nem csak a humán területen dolgozókat érinti. A stresszt kiváltó munkahelyi ingerek összefügghetnek a feladattal, az alul- vagy túlterheléssel, amelyek adódhatnak a munka minőségéből, vagy annak mennyiségéből. De stresszforrásként kell számolni a technológiai változások nyomán előálló kényszerekkel vagy a munkahely szervezeti változásaival is.
Munkahely társadalmi stresszforrásai
A munkahely társadalmi, szociálpszichológiai stresszforrásokban is bővelkedhet. Ilyen például a szerepek tisztázatlanságából, többértelműségéből, az alkalmazottat érintő szerepkonfliktusokból adódó lelki megterhelés. Munkahelyi stresszforrásnak tekinthetők a karrierfejlődés gátjai, a felelősség aránytalan terhei, valamint a munkatársi kapcsolatok zavara, a munkahelyi „pszichoterror”, zaklatás, semmibevétel, gyanúsítgatás, továbbá a státuszhierarchia, az alá-fölérendeltségi viszonyokból adódó megterhelések sora.
A krónikus munkahelyi stresszt komolyan kell venni, mert nem csak kiégéshez vezet, de az egyik legnagyobb rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának, de ezzel járhatnak bizonyos emésztési megbetegedések (reflux), alvászavarok is.
