A szociopata ember személyiségzavaros, legkönnyebben a „nem szeret, nem szorong, nem tanul” hármassal írható le. Kiknél alakul ki ez a betegség, és mit jelent pontosan?
A szociopátia, más néven antiszociális személyiségzavar súlyos állapot. A szociopaták legnagyobb gyengesége, hogy képtelenek az empátiára, nem tudják beleképzelni magukat semmilyen érzelmi helyzetbe.
Ők azok az emberek, akik gátlások nélkül, könyörtelenül valósítják meg céljaikat.
A szociopaták leggyakoribb jellemzői
A szociopata emberek vonzó, spontán személyiségek, remek beszélőkészséggel áldotta meg őket a sors. Nehezen viselik az állandóságot, szükségét érzik a folyamatos impulzusoknak, azonban általában felelőtlenek. Gyér érzelmi életük van, szeretnek másokat manipulálni, hazudozni, nem ismerik a lelkiismeret-furdalás fogalmát.
Míg az egészséges emberek esetében érzelmi nyomásra csökken a teljesítmény, addig a szociopata esetében ez a teljesítmény állandó. Csak saját céljaikat követik, mindenkin átgázolva, másokra nincsenek tekintettel. Gyakran agresszívan nyilvánulnak meg, fárasztja őket, ha normális ember látszatát kell kelteniük. Értik és nem érzik a helyzeteket, szituációkat.
Hogyan alakul ki a szociopátia?
Általában súlyos érzelmi traumák vezetnek a személyiségzavar kialakulásához: ilyenkor a beteg „visszavonja érzelmeit”. Az ilyen emberek az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben voltak kitéve agressziónak, stressznek, konfliktusnak gyermekkorukban. Gyakran előfordul, hogy a szülők is szociopaták, így a gyerek az ő mintájukat követi.
Hogyan kezelhető a szociopátia?
A legtöbb személyiségzavarhoz hasonlóan ezt is terápiás úton lehet gyógyítani. Azonban fontos, hogy a terapeuta nem lehet empatikus azzal, hogy a beteg nem érez megbánást, bűntudatot, miközben másoknak ezzel fájdalmat okoz. A terápia célja az, hogy a kiváltó okot megtalálja és meggyógyítsa.
Ha a beteg megtapasztalja, hogy van, aki így is szereti őt, legyen az bármilyen kapcsolat, az erős lökést ad a változáshoz.
