Szorongás tünetei

A szorongás tünetei között pszichés és testi jelek is megtalálhatók. A leggyakoribbnak a feszültségérzés, aggodalom, fáradékonyság számít.

Melyek a szorongás további jelei? Erről olvashat a továbbiakban.

A szorongás szinonimái: idegesség, aggodalmaskodás, feszültség, ingerültség, nyugtalanság, stresszes állapot. Vannak, akik felismerik, mi állhat a háttérben. Különbséget kell tenni a reaktív, azaz átmeneti, kiváltó tényezőhöz köthető szorongás és az alkati eredetű között. Ez utóbbit gyakran úgy jellemzik a páciensek, hogy „mindig is aggódó voltam, gyerekkorom óta szorongó vagyok”.

Sokféle szorongásos zavar létezik, elsősorban a „pánik” elnevezést ismerjük, ez téves azonban. Gyakran mondják: „bepánikolok”, azaz fokozott szorongást élek meg annak testi tüneteivel együtt.

Pszichiátriai pontosítással fóbiának nevezhetjük, amelyek közül a szociális fóbia a leggyakoribb.

Milyen tünetek utalnak a szorongásos betegségre?

A generalizált szorongást állandó feszültségérzés, aggodalom, fáradékonyság jellemez, ezt leginkább alvászavar fed el.

Tünetei súlyosságukat és együttes megjelenésüket tekintve változhatnak.

  • Nyugtalanság.
  • Felfokozottság érzése.
  • Gombócérzés a torokban.
  • Csökkent koncentrálóképesség.
  • Fáradékonyság.
  • Ingerlékenység.
  • Türelmetlenség.
  • A figyelem elterelhetősége.
  • Merev izmok.
  • Elalvási vagy átalvási nehézség (insomnia).
  • Fokozott izzadékonyság.
  • Légszomj.
  • Gyomorfájdalom.
  • Hasmenés.
  • Fejfájás.

Gyakran társulnak a különböző szorongásos zavarok egy másikkal, például a pánikzavar agorafóbiával, depresszióval, vagy valamilyen függőséggel (ez lehet alkohol, drog vagy gyógyszer).

Lényeges a terápia szempontjából, hogy melyik volt az első probléma. A kezeletlen szorongás testi megbetegedéshez vezethet (magas vérnyomás, nyombélfekély), vagy a már meglévő betegség további romlásához is hozzájárulhat.

A szorongás testi tünetei

A szorongás igen sok, diverz testi panaszokat okozhat, ezek gyakran ijesztőek lehetnek.

Fontos, hogy a szorongásos testi tüneteket elkülönítsük a valódi szervi betegségektől, ezért gyakran megelőzi a pszichiátriai vizsgálatot egy testi (szomatikus) kivizsgálás, szűrés, vérvétel, vagy pajzsmirigy ellenőrzés, illetve belgyógyászati (kardiológiai) vizsgálat.

Az egészséges aggódás és a generalizált szorongás között a legnagyobb különbség fennállásuk időtartama és a hétköznapokra gyakorolt hatásukban van. Ha több mint hat hónapja áll fenn a szorongás és az rendszeres illetve ok nélküli aggódás, akkor valószínűsíthető a generalizált szorongás.

A szorongás nem szűnik meg akkor sem, amikor a páciens aggodalma mérséklődik. Kialakulhat olyan szorongásérzés, amely akkor is jelentkezik, ha nem fenyegetik a beteget különböző veszélyek. Ilyenkor a családtagok és a saját maga biztonságáért aggódik a beteg, vagy jövőbeli negatív eseményektől retteg.

A panaszok kevésbé gyorsan jelennek meg a generalizált szorongásos betegség esetén, amely gyakran már egészen fiatalokra is jellemző. Sok GAD-ban szenvedő beteg már nem is emlékszik legutóbbi stresszmentes időszakára.


close