A jó stressz (eustressz)

A stressz valami rossznak a szinonimájává vált, egy olyan érzéssé, amely például forgalmi dugók vagy a túl sok munka miatt alakul ki. Azonban a pozitív stressz képes jobb teljesítményre inspirálni is.

A következőkben a stresszhelyzetek típusairól, jellemzőiről olvashat.

A stressz egyszerűen csak a szervezetünk válasza a leterheltség változásaira. Különbség van azonban az eustressz és a distressz között.

Az eustressz stresszorai

Az eustressz, vagy más néven pozitív stressz motiváló hatású, fokozza az energiát, azonban csak rövid távú. Az eustressz javítja a teljesítményt, szemben a rossz hatású distresszel, amely akár hosszútávon is képes szorongást okozni, csökkenti a teljesítményt, és mentális problémákhoz vezethet.

Különbség van a két típusú stressz között abban is, hogy milyen kiváltó ingerei vannak a stressz érzésének; néha azonban nehéz kategorizálni, melyik stresszor milyen stresszt vált ki. Vannak olyan stresszorok, amelyek egyértelműen distresszt okoznak, ilyen például egy közeli ismerős halála, a válás, anyagi problémák vagy a munkanélküliség.

Az eustresszt kiváltó pozitív stresszorok közé tartozik például az, ha új munkahelyre kerülünk, házasságra kerül sor, vásárolunk egy lakást, gyereket vállalunk, költözünk, nyaralni indulunk, vagy új hobbit sajátítunk el.

Arany középút a stresszben

Pszichológusok szerint teljesítményünk közvetlen kapcsolatban áll a megtapasztalt stressz szintjével. E szerint az elmélet szerint a nagyon magas és a nagyon alacsony izgalmi szint csökkenti a teljesítményt, a köztes szintű izgalmi állapot azonban kedvezően hat teljesítőképességünkre. Azaz mérsékelt szintű stressz mellett csúcsteljesítményre vagyunk képesek.

A mérsékelt mennyiségű stressz pozitív hatással van egészségi állapotunkra is. Egy tanulmány kimutatta, hogy azok, akik közepes szintű stresszt (eustresszt) tapasztaltak műtét előtt, gyorsabban felépültek, mint azok, akik egyáltalán nem éreztek stresszt, vagy túlságosan aggódtak.


close