Szükséges-e pszichológus?

15 éves a lányom, most kezdte a gimit. Sportoló, heti 4 edzés, hétvégi meccsekkel. A felvételi ideje alatt panaszkodott először, hogy fáj a hasa, lázasnak érzi magát, remeg. Akkor sikerült ezeket megbeszélni, megoldani. A napokban ez újra előjött belőle. Először azt mondta, hogy úgy érzi, nem tud megfelelni a Mi elvárásainknak. Mikor ezt mélyebben megbeszéltük, akkor eljutottunk oda, hogy tulajdonképpen Ő előre lejátssza magában, hogy mi mit fogunk mondani egy „rossz” jegyre és meg se hallja amit mondunk.

Még igazából nem volt emiatt otthon vita, pedig már 1-est is kapott puskázásért. Most a gimiben jönnek a négyesek, meg a hármas is, de mi csak azt mondjuk, hogy majd belejössz, legyél türelmes, majd jönnek a jobb jegyek is. Tegnapi beszélgetésünk után befészkelte magát a vezérhangya, hogy talán túlzott elvárásai vannak magával szemben, mert azt mondta, hogy Ő ötöst szeretne. De hát ez nem mindig sikerül, ráadásul elég erős gimibe jelentkezett.

Próbáltam neki elmondani, hogy ha azt érzi, hogy kúszik fel rajta a rossz érzés, ne nyomja el, hanem próbálja megérezni, mi az amitől fél vagy szorong. Mi a legrosszabb, ami történhet és annak mi lehet a legrosszabb következménye. Féltem a lányomat, bármit megtennék, hogy ez megszűnjön belőle.

Hibásnak érzem magunkat abban, hogy 8 félévig sulykoltuk belé, hogy tanuljon, mert csak így veszik fel az áhított gimibe és most lehet ez lett a következménye? Gyorsan tanul, és tényleg megtesz mindent. Hétvégente már eljárhat kicsit bulizni is a barátokkal, persze ha nincs meccs. Gondolkodtam hogy elviszem pszichológushoz, de ezt csak a legvégső esetben szeretném.